Hazai kutatások szerint az erdők leromlása miatt a panelépületek esetenként jobb szálláshelyet is biztosítanak azoknál, így nem ritka, hogy a denevérek az épület réseiben, lakóhelyiségeiben, esetleg az erkélyen telepednek meg. Mit tegyünk ha denevér a vendégünk?

 

 

Ne üldözd a denevért!

Városi környezetben a bőregerek közül leggyakrabban a rőt koraidenevérrel (Nyctalus noctula) találkozhatunk. Az európai fajok között nagytermetűnek számító, egész testén vöröses-barna színezetű, selymes bundájú denevérfaj. Testfelépítése robosztus, ennek ellenére mozgása gyors.

Eredendően erdei denevérfaj, legszívesebben öreg fák odvaiban, harkályodúkban, kéreg alatti résekben tanyázik. Kultúrterületen is gyakran megjelenik, parkokban, telepített fasorokban egyaránt. Gyakran elfoglalja a kihelyezett mesterséges odúkat is. Ősszel és különösen télen "városi" denevérként jellemezhető. Panelépületek panelhézagaiban, redőnytokokban, esetenként spaletta belsejében is megtelepszik. Barlangok bejárati szakaszában található kisebb üregekben, repedésekben gazdag sziklafalak réseiben is megbújik. Esetenként más denevérfajokkal együtt fordul elő.

Nyáron a hímek és nőstények külön kolóniákat alkotnak. A hímek magányosan élnek vagy hímkolóniákba állnak össze.

Vonuló faj. Gyűrűzési eredmények alapján tudjuk, hogy egyes populációi Észak- és Kelet-Európából a nyár végén tömegesen délnyugat felé vonulnak. Ritkán nappali vonulása is megfigyelhető. Éjszakai vadászatára már naplemente előtt elindulhat. Különösen ősszel, esetenként fagymentes téli napokon már fényes nappal, a délutáni órákban is megfigyelhetők vadászó példányai. Az éjszaka közepén táplálkozásában szünetet tart, majd napkelte előtt vadászik ismét. Rétek, tavak, kultúrkörnyezetben szeméttelepek felett is megfigyelték már. Gyorsan, egyenesen repül, leggyakrabban a lombkoronaszint felett vadászik. Repülés közben ügyesen fordul, néha zuhanórepüléssel követi a rovarokat. Esetenként a földközelben is megfigyelhetők vadászó egyedei. Táplálékként elsősorban éjszakai lepkéket, repülő bogarakat, például cserebogarakat fogyaszt.

 

A faj jogi státusza és hazai állományainak helyzete

Hazánkban a faj védett, egy példányának eszmei értéke 10.000 Ft.

A faj védelmét biztosító jogszabályok:

Þ    1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés

Þ    1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől; Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről. A korai denevér az Egyezmény II. függelékében szerepel

Þ    1994/18. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől, Megállapodás az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről

Þ    1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

Hazai állományai viszonylag stabilak, élőhelyei azonban  emberi behatások által veszélyeztetettek. Elsősorban a kiterjedt idős faállományok hiánya, illetve a panelépületekben élő állományok pusztítása okoz problémát.

 

Miért repülnek be a denevérek a nyitott ablakon?

A fiatal denevérek július-augusztus hónapban repülnek ki először búvóhelyükről. Ilyenkor még ügyetlenek és tapasztalatlanok, ezért gyakran nem találnak vissza az eredeti szállásra. Ilyenkor történhet meg, hogy a nyitott ablakon keresztül berepülnek a szobába és ott keresnek menedéket.

Az épületben való megjelenés oka lehet továbbá a táplálékállatok nagymértékű koncentrációja az ablakokon kijutó fény hatására, vagy éppen a denevérek nyárvégi-őszi vonulása, mely során a több százas, esetleg ezres tömegekben vonuló denevérek közül néhány "kiszorul" a természetes szálláshelyéről.

Hazai kutatások szerint az erdők leromlása miatt a panelépületek esetenként jobb szálláshelyet is biztosítanak azoknál, így nem ritka, hogy a denevérek az épület réseiben, lakóhelyiségeiben, esetleg az erkélyen telepednek meg.

Nem kizárt az sem, hogy  az őszi párválasztási időszak során költöznek denevérek az épületekbe. Ekkor ugyanis a domináns hímek jó akusztikájú "éneklőhelyeket" keresnek (pl. ablakperem, faodú széle stb.), ahonnan a nőstényeket csalogathatják. A hím hívó hangjára a háremébe tartozó nőstények tömegesen kereshetik fel a hímet és "éneklőhelyét". A fajtársakénál kedvezőbb "hangvisszaverő tulajdonságokkal" rendelkező üreg (szoba) birtoklása jelentősen növelheti egy-egy hím szaporodási esélyeit.

 

Mit tegyünk, ha denevér repül be az ablakon?

Semmi esetre se kezdjük üldözni az állatot! A nagytestű denevérek többségének egy viszonylag nagy szoba sem nyújt akkora szabad légteret, hogy abban akadálytalanul tudjanak repülni. A megrémült állat nyugodt manőverezési lehetőségek és alkalmas kapaszkodóhelyek hiányában rövid időn belül a szoba berendezési tárgyaira vagy közvetlenül a földre esik. A denevér rendkívül finom felépítésű szárnya a zuhanás és ütés következtében maradandó károsodást szenvedhet, az esetek többségében bekövetkező alkarcsonttörés pedig az állat számára hosszú szenvedéssel járó halált okoz. A denevéreknél az alkarcsont törése jelenlegi ismereteink szerint műtéti úton sem gyógyítható.

Ahová a denevér berepült, onnan általában ki is tud repülni! Tárjuk ki az ajtót, ablakot, tegyük szabaddá a kirepülés útját (húzzuk össze az ablak előtti függönyt)! A szobába betévedt denevér rövid időn belül távozni fog. A lámpafény a denevér tájékozódó képességét alapvetően nem befolyásolja, de jobb, ha ilyenkor lekapcsoljuk a villanyt, az jobban hasonlít a természetes körülményekre.

Ha a denevért már a földön találtuk, egy vastagabb bőrkesztyű, esetleg törülköző, (végszükség esetén kislapát) segítségével felemelhetjük. Az állatot az ablakpárkányra helyezve szabadon engedhetjük. Az állat kihajítása tilos! A riadt, esetleg sérült állat a nem kívánt landolás következtében halálra zúzhatja magát! Az állatot szabad kézzel sose érintsük, mert az, mint bármely vadállat, a kézbevétel ellen védekezni, harapni fog! Ha a denevér láthatóan valamilyen sérülést szenvedett (képtelen a földről felrepülni, vérzik, csonttörést szenvedett) hívjunk szakembert! Annak megérkezéséig a denevért egy kisebb, lefedett kartondobozban tárolhatjuk.

Fontos tudni! Minden védett állatfaj, és így a denevérek egyedeinek zavarása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, táplálkozó-, költő-, vagy búvóhelyeinek  károsítása tilos!  Panelszigetelés esetén fokozott óvatossággal kell eljárni, hiszen a természetvédelmi szempontból szakszerűtlen munkavégzés által védett denevérek tömegei pusztulhatnak el!


A hazánkban előforduló denevérfajokról és a védelmükkel, kutatásukkal foglalkozó szervezetekről a Nemzeti Park Igazgatóságokon, vagy az alábbi elérhetőségeken tájékozódhat: Magyar Denevérkutatók Baráti Köre 5452 Mesterszállás, Szabadság út 13.

Dobrosi Dénes Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.hunbat.hu

 

Felhasznált irodalmak: [Stratmann, 1978] [Hill, Smith, 1984]. [Gebhard, 1984]. Bihari-Gombkötő, 1993], Bihari, 2000; Dietz, Simon, 1999, Tóth, 199 ] [Dobrosi, 199

A KÖTHÁLÓ kiadványát itt letöltheti: http://kothalo.hu/kiadvanyok/denever.pdf

 

Ingyenesen beszerezhető az E-misszió Egyesület Környezeti Tanácsadó Irodájában - 4400 Nyíregyháza, Malom u. 18/a., valamint a KÖTHÁLÓ Irodáiban.

 

ui.: Itt a denevérinvázió... most Kaposváron... a hír természetesen felfújt... párszáz denevér fázik, mert a természetes élőhelyüket megcsonkították és a panelhézagokban tölti a telüket... volt már ilyen Nyíregyházán is... Denevérodukat készítettünk a Sóstói-erőben... és védjük azt, ami nem csak a denevéreknek fontos... hanem mindenkinek. Az ERDŐT! www.sostoierdo.hu