Vajon okoznak-e kárt a hernyók, ha lerágják a gyümölcsfa leveleit, és a meztelencsigák vajon csak a kárunkra vannak? Mi a helyzet a poloskákkal, a levéltetvekkel, a lótücsökkel vagy éppen a patkánnyal? Joggal nem örülünk annak, ha annyi van belőlük, hogy nekünk semmi nem marad a termésből, sőt még a lakóházunkba is betolakodnak. Ám mindig számolnunk kell azzal, hogy ha valamiből túl sok van a környezetünkben, akkor valamit mi nem teszünk helyesen.
A kertünk egy különleges hely, itt látszólag mi, emberek vettük át az irányítást. Mi határozzuk meg, mit ültetünk, mit távolítunk el, és mi határozzuk meg a tér felosztását, használatát. Akárhogy is van, az általunk kialakított, azonos tulajdonságú helyek élőhelyek. A kertünk tehát akkor szolgálja a legjobban a biológiai változatosságot, ha az élőhelyek mozaikjából áll. Az élőhelyek sokféleségét az ökológiai paraméterek szabják meg, minden eltérő feltétel más élőhelyet határoz meg. A biológiai változatosságot tehát az ökológiai feltételek változatosságán keresztül érhetjük el. Ehhez kellenek hűvös és meleg, száraz és nedves, szeles és szélcsendes, napos és árnyas, vagyis a mikroklímában eltérő kertrészek, sík és dombos, növényzettel sűrűn és ritkán fedett felszínek és eltérő talajok. De nem mindegy az épületek színe, elhelyezése, a kerítés és a ház fedésének, a járófelületek anyagának milyensége sem.
A különböző élőhely típusokhoz más-más élőlények alkalmazkodtak az idők során megannyi módon és népesítik be azokat. Minél többfélék, annál stabilabb tud maradni a természetes körforgás a kertünkben is. Ám sajnos gyakran hajlamosak vagyunk egy-egy élőlényt vagy élőlény csoportot kártevőnek tekinteni, és csak bizonyosakat üdvözlünk örömmel. A legtöbb rovarban, féregben általában a veszélyt látjuk, és úgy véljük, valamilyen bajt okozhatnak. Ezért a legtöbben inkább azzal foglalkozunk, hogyan tartsuk távol őket a kertjeinktől, semhogy becsalogassuk őket. Félelmeink általában alaptalanok: ismerethiányból, téves tudásból és előítéletekből származnak. Pedig a természet teszi a dolgát, és bizony jobban jártunk volna, ha eddig is rábíztuk volna a károsnak tartott élőlények korlátozását.
Mert bizony a természetben a különböző folyamatok, élőlények korlátozzák egymást. Ám ez a korlátozás nem összetévesztendő az emberi kapcsolatokban megjelenő, általában negatív kicsengésű korlátozással. Sőt, ez egy nagyon fontos ökológiai szabály, melyet, ha megértünk és nem ellene dolgozunk, sokat tehetünk azért, hogy egy sokszínűbb és egészségesebb élővilág vegyen körül bennünket. Úgy is fogalmazhatnánk a tanulságot, hogy nem lehet egyszerre rettegni a szúnyogtól és a denevértől, a meztelen csigától és a lótetűtől, a levéltetűtől és a karoló póktól, mert az ideális létszám akkor jön létre, ha egyiküket sem háborgatjuk.
Ökológiai egyenletekkel bizonyítható, hogyha nekikezdünk egyik vagy másik „kártevő” népességének gyérítéséhez, akkor a rá épülő korlátozó faj, fajok népességét fogjuk csökkenteni elsődlegesen. Az egyszeri kártevőgyérítés, amennyiben 95%-os eredményességgel megy végbe, a ragadozó szervezetek gyérüléséhez, akár eltűnéséhez vezet, és a célzott kártevő népessége ezt követően megháromszorozódik. Ha a gyérítést folyamatosan végezzük, akkor a ragadozók száma sokkal jobban csökken, és a célzott populáció időről-időre tovább növekszik. Az optimális állapot – hogy egyik is, másik is van –, akkor következik be, ha nem teszünk semmit.
Érdemes tehát átgondolnunk tetteink következményeit és összeférhetetlenség helyett egységként tekinteni a kertünkre és mindenre, ami benne él.
Ennek érdekében tanácsos olyan fajspecifikus búvóhelyeket kihelyezni, melyekkel meghívjuk kertjeinkbe segítőinket, s melyek hozzájárulhatnak kertjeink sokszínűségének növeléséhez, ezáltal jobban fennmaradhat a folyamatos versenyhelyzetet az élőlények között, így természetes módon akadályozhatják egy-egy faj túlzott elszaporodását. Ezáltal akár a gyümölcsfáink, veteményeseink védelmében is tudnak nekünk segíteni az ilyen búvóhelyek lakói.
Ha többet szeretnétek olvasni a témáról, és konkrét búvóhely-típusokat is megismernétek, jó szívvel ajánljuk a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített, “Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához” című kiadványt.
További információkért látogassatok el az mtvsz.hu/amisokszinukertunk weboldalra!
“A mi sokszínű kertünk“ program a Magyar Természetvédők Szövetsége közreműködésével, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
Felhasznált forrás: https://mtvsz.hu/uploads/files/mtvsz-otletek-a-biodiverzitas-barat-kert-kialakitasahoz-web.pdf
