Minden háztartásban helye lenne. Különösen azoknál, akik környezettudatosnak tartják magukat, vagy nincsenek túlságosan eleresztve anyagilag. Egy régi, nagyon egyszerű technnológiáról van szó. Én is már vagy tíz éve használok otthon főzőládát, és nagyon jók a tapasztalataim. Ismerőseimnek, főállású környezetvédő munkatársaimnak is többször megmutattam már. Cikk (aktualizálva) a Süvöltő 2010/02. számából...

 

 

 

 

Mi a baj a FŐZŐLÁDÁVAL?

Minden háztartásban helye lenne. Különösen azoknál, akik környezettudatosnak tartják magukat, vagy nincsenek túlságosan eleresztve anyagilag. Egy régi, nagyon egyszerű technnológiáról van szó. Én is már vagy tíz éve használok otthon főzőládát, és nagyon jók a tapasztalataim. Ismerőseimnek, főállású környezetvédő munkatársaimnak is többször megmutattam már.

Mégsem használja szinte senki. Valami baj van vele?

Az előnyei egyértelműek:

- Egy-egy főzés energiaigénye 70-90%-kal csökkenthető.

- A főzésre fordított munkaidő (nem beleértve az étel előkészítését) 70-90%-kal csökkenthető.

- A konyha sokkal kevésbé melegszik fel, ami nyáron különösen fontos.

- Kevésbé párásodik a konyha, nem terjednek a szagok, illatok.

- Az étel nem ég le, nem fut ki.

- Biztonságos, a balesetveszély jelentősen csökken.

- Elkészítése pénzbe nem kerül, újrahasznált „alkatrészekből” megoldható.

- Befőzéskor száraz dunsztként használható.

- Akkor is hasznos segítség lehet, ha hirtelen magára kell hagynunk egy főzésben levő ételt (jaj, le kell szaladni valamiért a boltba 20 percre!).

- Nagyon hosszú főzési idejű ételek elkészítését (pl. kocsonya) több részletre bonthatjuk. Pl. egyik este fölrakom főzni, rotyog egy órát, aztán berakom a főzőládába, és nyugodtan kialszom magam. Másnap előveszem, és már csak legfeljebb fél órát kell főzni...

Hátránya mindössze egy van:

- Hosszabb időbe telik, míg elkészül benne az étel.

Ezek után ideje elárulni, mi is az a főzőláda. Nagyon egyszerű: egy láda, vagy doboz kibélelve hőszigetelő anyaggal. Bármivel: szalmával, hungarocellel, régi gyapjúruhadarabokkal. Az én főzőládám nagyrészt régi túrázások emlékéből áll össze. Külseje egy kb, 50 cm*50 cm-s hullámpapír doboz. Ennek fenekére egy régi kiszolgált polifoamot illetve pár réteg újságpapírt tettem. Oldalsó bélését egy régi, kiszolgált (de annak idején jó minőségűnek számító) pehelyhálózsák adja. Felső szigetelése egy régi, kissé viseltes gyapjútakaró (cserge).

 

Hogyan működik?

Az ételt elkezdjük főzni a tűzhelyen. Forrás után még valamennyi ideig főzzük, majd egy megfelelő időpontban lekapjuk a tűzről, fedőt teszünk rá, és bezárjuk a főzőládába. Ha jó a főzőládánk, akkor a fővő ételt hosszabb ideig ezen a hőmérsékleten tartja, és készre fő benne az ételünk, minden további plusz energia felhasználás nélkül.

Nyilván felmerül a legfontosabb kérdés, hogy mit mennyi ideig kell előfőzni, és mikor lesz kész az étel. Erre vonatkozóan saját kísérletezésem alapján a következőket tudom mondani:

Rizs, köles, hajdina: 2-5 perc előfőzés, főzőládában max. 1 óra.

Krumpli: 2-5 perc előfőzés, főzőládában kb. 1 óra

Zöldségek (pl zöldségleves): 2-5 perc előfőzés, főzőládában kb. 1 óra

Szárazbab, lencse (természetesen beáztatás után): 10 perc előfőzés után főzőládában 3-5 óra, 20 perc előfőzés után 1,5-3 óra.

Mint látható, a főzőládában való főzés egy kis gyakorlatot és egyéni beállítást igényel (sok függ a hőszigeteléstől, az edény tulajdonságaitól). Némi gyakorlattal „összetettebb” és húsos ételeket (babgulyás, chilis bab, ragu, pörkölt) is készíthetünk.

 

Néhány fontosabb dolog, amire vigyázni kell:

- Viszonylag pontosan el kell találni, mennyi vizet adjunk az anyaghoz. Ez egyes esetekben könnyebb (rizs: 2-szeres térfogat, hajdina, köles 2,5-3-szoros), máskor (pl. hüvelyesek, „összetett” ételek) nehezebb.

- Az étel mindig forrásban kerüljön a főzőládába! Különösen húsos, gombás ételeknél, amennyiben nem forrón tesszük az ételt a ládába, fővés helyett megbuggyanhat.

- Többnyire olyan ételek főzésére alkalmas a készülék, amelyek „hosszú lével” indulnak, azaz a főzőládába helyezéskor a víz az egész ételt ellepi. Máskülönben nem lesz egyenletes az átfővés, illetve gombás, húsos ételek esetében fennáll a megbuggyanás veszélye. A fentiek miatt kihűlőben lévő étel melegen tartására se alkalmazzuk a főzőládát.

- Mivel nem kavargatunk, kóstolgatunk főzés közben a fűszereket és a sót is az elején jól el kell találni. Az általában egészben használt fűszerek (pl. babérlevél) érdemesebb porított, morzsolt alakban hozzáadni. Az aromájukat főzés során gyorsan elvesztő fűszereket (pl. kakukkfű, bazsalikom, borsikafű, fokhagyma) érdemes utólag (a főzőládából való kivételt követően) hozzáadni.

- A főzőláda télen lehetőleg fűtött helyiségben legyen; nyáron a tornácra, erkélyre is kirakhatjuk. Ha kihűlt ládába tesszük az ételt, a szigetelőanyagok sajnos le fogják hűteni idő előtt az ételt, és nem fő meg rendesen.

 

Hogyan illeszthető a mindennapok konyhájába a főzőláda?

Kétségtelen, hogy némi tervezést igényel a főzőláda használata, mivel hosszú időbe telik míg elkészül benne az étel. Azaz a „gyorsan összeütök valamit” típusú főzésre nem használható.

A száraz hüvelyeseket (beáztatást követően) este készítem, azaz főzöm elő és teszem a főzőládába. Másnapra megfő, és délig nyugodtan benn maradhat a ládában (tálaláskor még meleg lesz). A bablevest, babgulyást kivételkor még fel szoktam forralni, de csak a rántás miatt, amit ekkor készítek el hozzá.

A köretként használt rizst, zöldséget, krumplit reggel érdemes előkészíteni és betenni a főzőládába. Ebédre kész lesz, és ki sem hűl.

Befőzési időszakban a főzőláda száraz dunsztként is szolgál. Akkor is jól jöhet, ha „hagyományosan” a tűzhelyen főzünk (pl. egy húslevest) és hirtelen el kell rohannunk otthonról, de nem akarjuk a gázt/villanytűzhelyet nyitva hagyni. Ilyenkor távollétünk idejére betehetjük az ételt a főzőládába.

Ha nem is napi rendszerességgel, de heti egy-két alkalommal jó szolgálatot tesz otthon a főzőláda. Különösen azoknak ajánlható, ahol nagy adagokat főznek egyszerre, sok a párhuzamos tennivaló, és fontos a takarékoskodás. Ilyen szempontból ideális főzőalkalmatosság lehet nagycsaládok részére.

 

Mégis: miért nem használjuk?

Nem értem. A főzőláda az energiatakarékosság (gáz, villany, neadjisten szagelszívő és légkondi), jó időbeosztás, újrahasználat csodája. Talán nem elég trendi?

Ma a gyorsan, frissen, egzotikus alapanyagokból készülő kis (szingli) adagok konyhájának korát éljük. A főzés is a puccosság és a fényűzés divatjának hódol, ebbe nehezen illeszthető be egy másodlagos, újrahasznált dolgokból készülő, lassú tempót igénylő jószág. Talán ha valamelyik nagyáruház előrukkolna egy sok tízezer forintos csillogó króm-vanádium-mahagóni borítású, harmadik generációs szintetikus szigetelőanyaggal bélelt márkás kuking-boksszal, akkor divatba jönne?

Hajrá főzőláda!

Szigetvári Csaba írása a Süvöltő 2010/02. számából...

Örömmel fogadjuk adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre!
Adószámunk: 19214555-2-15
Köszönjük segítségét!