Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Sima egy középkori község volt Nyíregyháza mellett, de török-tatár alkalmából a pusztává válás lett a sorsa. Nevében ma is létezik, s ha nem is bőséggel, de természeti értékek is vannak arrafelé.

 

A "Simai-út" Nyíregyháza legkisebb forgalmú ki- és bevezető főútja ősi útvonal, csak éppen Sima nevű település nincsen. Ez ugyanis még a középkorban elpusztult, és prédiumként (puszta) Nyíregyháza rész lett. Ma néhány tanyacsoport, illetve a falusi és bokortanyasi forma között megrekedt Felsősima településrész jelzi az egykori község határát.

Ez egy átmeneti vidék a nyírségi homok és a hajdúháti löszhát között. Az orchideás rétek eltűnnek, és a kissé lapos tájban csupán pár enyhén szikes jellegű lapos őrzi a természet maradványait. Ezek közül legjelentősebb a Hosszúháti-tó, régi nevén "Nagyszék".

A kép nem sokmindent mutat. A mezőgazdasági táblák közti mélyedésben, szennyvíztisztító és egykori sertéstelep melletti, nádassaL sűrűn benőtt, nyílt vizet alig tartalmazó mocsárról nehéz elhinni, hogy az 1950-es években (ld. a fotót Borsy Miklós alapművében, a Nyírség földrajzában) a Nagy-Vadasra hasonlító vakító fehér szikes tó volt.

Sajnos sok zacc került a vizébe, és eutrofizálódott. Szerencsére a madarak ennek ellenére igen jól elvannak benne, számos gémfélét is láttunk. Ráadásul a tó mellett (igaz, attól 200 méteres szántóval elszigetelve) újabb, eddig ismeretlen pompás kosboros rétet találtunk, ahol a szintén védett kisfészkű aszat is bővölködött.

Tovább haladva Kálmánháza felé, sajnos nem sok természeti különlegességgel akadtunk össze. Az itt korábban meglevő gyepek, vízállások jelentős része eltűnt, ami megmaradt, az is meglehetősen szegényes. De legalább van!