A kincsek a lábunk előtt hevernek. Csak le kell hajolni értük. Egyesületünk több éves természetvédelmi kutatás alapján elkészítette a Nyíregyháza környéki bokortanyás és tanyás térség látványtérképét és a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő füzetet.

A bokortanyás-tanyás térség természetvédelmi látványtérképe innen, ismeretterjesztő kiadványunk pedig innen letölthető: 1. rész; 2.rész.

Miért van erre szükség? Nyíregyháziként különösen fontos számunkra, hogy közvetlen környezetünk olyan harmonikus táj legyen, ahol ember és természet együttműködése révén mindenki számára jut egészséges élelmiszer, tiszta levegő, talaj, víz, méltó megélhetés. A tanyabokrok – a város körül a szlovák telepesek által a XVIII. század második felétől kialakított, együttélő családok által lakott és működtetett tanyacsoportok – mint a helyi tájgazdálkodás egységei közel két évszázadon keresztül úgy működtek, hogy mindezt biztosították Nyíregyháza számára. A természettel együttműködő gazdálkodás eredményeként rengeteg természetközeli élőhely: vadvirágos kaszálórétek és legelők, nádtermő szikes tavak és mocsarak maradtak fönn napjainkig, igen változatos élővilággal.

Sajnos az utolsó néhány évtized gazdasági, politikai és társadalmi változásai a bokortanyák elnéptelenedését, elszegényedését, a gazdálkodás leépülését hozták magukkal. Ezzel párhuzamosan a természetes élőhelyek is pusztulásnak indultak: beépítés, lecsapolás, a gyepek-mocsarak feltörése, vegyszerhasználat, özönnövények és egyéb tényezők okoztak radikális változásokat. Vidék és város, ember és természet sorsa nem választható el egymástól. Ha ez a folyamat nem áll meg, Nyíregyháza és környéke rövidesen egészséges és méltó emberi életre alkalmatlan hellyé válhat.

Célunk az volt, hogy a bokortanyák természeti értékeit minél szélesebb körben meg tudjuk ismertetni; arra sarkallva ezzel az embereket, hogy fedezzék fel maguk számára és értékeljék jobban lakóhelyük környékének kincseit. Az itteni táj különösen alkalmas arra, hogy a családok számára vidéki lovas-, kerékpáros-, madarász- és faluturizmus színtere legyen. Ez nem csupán kiegészítő megélhetést nyújthat a bokortanyák lakosainak, de újra nagyobb megbecsülést szerezhet a helyben termelt élelmiszernek és a mezőgazdaság egyéb termékeinek.

Egyesületünk tehát – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és jogutódja, a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010 évi „Zöld Forrás” pályázatának támogatásával két éven át alapos természetvédelmi kutatást végzett a bokortanyás térségben (Nyíregyháza, Nagycserkesz, Nyírtelek, Kálmánháza, Újfehértó érintett részein). Az eredmények nem a fiókba kerültek: elkészítettünk ugyanis „Barátságos bokortanyák” című színes ismeretterjesztő-szemléletformáló kiadványunkat (1. rész; 2. rész), valamint „Fedezzük fel a bokortanyákat” című látványtérképünket, amely segít eligazodni a térség értékeinek felfedezésére vállalkozó – reméljük egyre nagyobb számú – „tanyaturistának”.*

*A két ingyenes kiadvány első kiadása teljes mértékben elfogyott. Újbóli kiadásuk 2016 tavaszán várható.

Tudta-e

hogy a bokortanyák kisebb faluszerű tanyacsoportok, amelyeket eredetileg rokonsági, vagy egyéb szoros kötelékben álló családok laktak? hogy hazánkban kizárólag Nyíregyháza környékén találhatók bokortanyák, amelyeket az 1753-tól betelepített szlovák (tirpák) lakosok hoztak létre a településtől távol eső földek megművelésére? hogy a bokortanyák kezdetben nem állandó lakóhelyül szolgáltak, és a gazdáknak a városban is volt házuk? hogy a bokortanyákból önálló települések is létrejöttek (Nagycserkesz, Kálmánháza)? hogy a bokortanyák szlovák hangzású neveit a XIX. század végén magyarosították (pl. Liskán – Rókabokor, Tomasovszki – Tamásbokor), egy-egy tanyabokor pedig az államszocializmus idején harmadszor is nevet váltott (pl. Vrabovszki – Verbőczibokor – Táncsicsbokor) hogy a tanyabokrok száma egykor körülbelül hatvanra rúgott?
hogy hazánk egyik legtermészetesebb állapotú szikes tava, a nyáron néha teljesen kiszáradó Nagy-Vadas ebben a térségben található, és már 85 madárfajt kimutattak a területén? hogy a bokortanyás térségben tucatnyi országos jelentőségű („ex lege”) védett természeti terület – szikes tó és láp - található? hogy a Felsősima melletti Hosszúháti-tavon több mint 80 madárfajt mutattak ki, melyek közül 11 fokozottan védett?
hogy a bokortanyás térség vadvirágos rétjein 5 őshonos orchideafaj (pompás kosbor, mocsári kosbor, mocsári nőszőfű, hússzínű ujjaskosbor, poloskaszagú kosbor) fordul elő, de egyikük (a poloskaszagú kosbor) pár éve egy építkezés miatt alighanem kipusztult? hogy a rétek gazdag élővilágát a hagyományos, évszázadok óta folyó legeltetés és kaszálás tartja fönn, ezért az állatállomány visszaesése a pusztulásukat okozhatja?
hogy a bokortanyás térségben álló 14 méter magas Geri-domb valójában a Kr. e. 3000-3500 között épített mesterséges sírhalom (kurgán), hazánk egyik legmonumentálisabb hasonló építménye? hogy a Csörsz árka nevű – valószínűleg a római korban, a szarmaták által épített – több száz kilométeres, a teljes Alföldet átszelő sáncrendszer a térségünkön is keresztülhúzódott, s ennek része volt a Cigánybokor melletti, „őrtoronyként” használt Bene-halom?
hogy a Simai úti lőtér természeti értékei miatt része az EU Natura 2000 hálózatának? hogy ez az élőhely a Nyírség egyik legnagyobb kiterjedésű egybefüggő homokpusztagyepe? hogy ezen a félsivatagi jellegű élőhelyen több száz ürge él, és egy védett gombafaj (lemezes pöfeteg) is előfordul? hogy az utóbbi időben elharapódzott terepi motorsportok komőly pusztítást okoztak a lőtér homoki életközösségében?
hogy a császárszállási üdülőövezet mellett található az Oláh-rét Természetvédelmi Terület, melyet Nyíregyháza városvezetése 2009-ben, Egyesületünk kezdeményezésére nyilvánított védetté? hogy Nyírségben egyedül az Oláh-rét Természetvédelmi Területen él a mocsári kosbor nevű orchidea? hogy a területen költ a jégmadár, és a rejtett életmódú, búgó hangjáról felismerhető bölömbika? hogy Egyesületünk rendszeres természetismereti túrákat szervez az Oláh-rétre a nyíregyházi általános iskolások számára?
hogy az E-misszió Egyesület tanyáján, Bálintbokorban általános iskolások tanulják a tanyasi életet, és rendszeres önkéntes hétvégéken várjuk az érdeklődőket? hogy számos bokortanyán élő őstermelő, gazdálkodó termékeit megvásárolhatja a nyíregyházi piacon? hogy Ön is bármikor kilátogathat a bokortanyák világába?