A Víz Keretirányelv bevezetése hazánkban

A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Azonban ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

Ez a felismerés vezetett az Európai Unió „Víz Keretirányelvének” (VKI) kidolgozásához, mely az egész Európai Unióban meghatározza a következő évtizedek vízgazdálkodását. 2004-es csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtásával a vizek állapotának megőrzése és javítása.

A Víz Keretirányelv célja

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek (jellemzően ivóvíz-szolgáltatásra alkalmas parti szűrésű, rétegvíz- karsztvízkészletek, termálvizek és ezek víztartói) „jó állapotba” kerüljenek. Ennek az általános célkitűzésnek az elemei – felsorolástól független, egyforma prioritási sorrendben – a következők:

• a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,

• a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

• a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével,

• a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,

• az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.

A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek, mint a vízállapotokra legérzékenyebb indikátorok minél zavartalanabb állapotát, így a megfelelő vízmennyiséget is.

Társadalmasítás

A társadalom különféle vízhasználati igényeit, köztük a településfejlesztési elképzeléseket, a szennyvízkezelést és ivóvízellátást, az árvízi vagy belvízi védekezést, a turizmus vagy a vízi közlekedés fejlesztését és a vizek jó állapotának elérését célzó intézkedéseket össze kell hangolni. A különböző elképzelések összehangolásához pedig elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (természetvédők, horgászok, gazdák, turizmusból élők, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban.

Az érdekeltek részvételének elsődleges felülete a tervezés hivatalos honlapja, a www.vizeink.hu. Itt megtalálhatóak a véleményezhető dokumentumok, valamint minden további, a részvételhez szükséges információ.

A Víz Keretirányelv előírja, hogy a társadalmat be kell vonni a problémafeltárásba és a célok eléréséhez szükséges műszaki, gazdasági és jogi intézkedések megtervezésével kapcsolatos véleményadásba és a végrehajtás támogatásába.

A jelentős vízgazdálkodási problémák feltárását követően elkészültek és társadalmi vitára kerülnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tervezetei, amelyek már a felvetett problémákat megoldó intézkedéseket tartalmazzák.

A tervezetekhez 2009. július 31-éig lehet majd írásban hozzászólni, véleményt és javaslatokat megfogalmazni a www.vizeink.hu honlap „Véleményezze!” rovatán keresztül.

Ezenfelül a véleményeket és módosító javaslatokat területi és tematikus vitafórumokon szóban is el lehet majd mondani a tervezőknek.

A társadalmi egyeztetést követően a tervezők, az egyeztetés eredményeit is figyelembe véve, 2009. december 22-éig véglegesítik az országos és területi szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terveket. 2010-ben a végleges tervek alapján megkezdődik a részletes tervek készítése, majd ezt követi a megvalósítás.

Résztvevők:

• Területi Tervező

• Kövizig VKI koordinátor

• Kövizig PR-felelős

• Érintett KTVF képviselője

• Érintett nemzeti park igazgatóság képviselője

• Facilitátor

• Kövizig további szakemberei (opcionális)

• Központi tervezők (opcionális)

• Meghívottak (területi érintettség szerint: polgármesterek, hatóságok, gazdák, civil szervezetek, falugazdászok, stb.)