A mai átlagos valóság a boltban vásárolt olcsó reggeli ital vagy dobozos ultrapasztőrözött, különböző zsírtartalmú tejek, ilyen-olyan tejfel, frissföl, változó minőségű túró, egyes sajtok pedig szánalmas „fejlődésen” mentek keresztül. És ha az állatjólét felől közelítjük meg a kérdést, nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi körülmények között tartott tehenek élete egyáltalán nem irigylésre méltó. Cikkünk a Süvöltő 2009/01 számából...
Tejút
Hány tehén van manapság egy faluban? Egy se vagy nagyon kevés…. Még akár két évtizede is megállította az autóforgalmat a vonuló csorda, a mai gyerekek ilyennel nem is találkoznak. Pár éve még sokkal nagyobb becsülete volt mind a tejnek, mind az állattartásnak. A mai átlagos valóság a boltban vásárolt olcsó reggeli ital vagy dobozos ultrapasztőrözött, különböző zsírtartalmú tejek, ilyen-olyan tejfel, frissföl, változó minőségű túró, egyes sajtok pedig szánalmas „fejlődésen” mentek keresztül (a trappista például már sehogysem hasonlít régi önmagához). És ha az állatjólét felől közelítjük meg a kérdést, nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi körülmények között tartott tehenek élete egyáltalán nem irigylésre méltó.
Különböző problémákat vet fel a tej útja is: a hazai fogyasztás 30%-át külföldről behozott tej teszi ki, miközben 300 millió liter tejet exportálunk. Így amíg eljut a termelőtől a fogyasztóig, hozzáteszi a maga részét a szállítás, kis- és nagykereskedelem, csomagolóipar, melyek a környezeti terhelés és a minőségi változások szempontjából is jócskán hagynak kívánnivalót maguk után.
Házi tejből túrós palacsinta vagy kóla chips-szel?
A tej egyes irányzatok szerint kifejezetten káros, vagy pedig egyszerűen csak haszontalan. Aki mégis fogyasztja, sokszor inkább a boltit választja, gyakran még az a korosztály is, akik házi tejen nőttek fel. Pedig akárhogy is nézzük, minősége, íze és felhasználhatósága messze alulmarad a házi friss tejhez képest.
Engem őszintén szólva felháborít, amikor a tej káros hatásairól beszélnek, mert a számtalan élelmiszeripari készítmény sokszor már inkább sorolható valamiféle vegyészeti vívmányok közé, mint a valódi élelmiszerekhez. Sokkal szívesebben beszélném le az embereket a különféle félkész ételekről, levesporokról, bizonytalan eredetű, gyanúsan olcsó húskészítményekről, cukros vagy aszpartámos üdítőkről, mint a házi tejről. Sőt, ösztönözni szeretném ez utóbbi választását és az előzőek elkerülését.
A házi tejre szavazunk!
2008 végén készítettek egy felmérést a Kosár magazin munkatársai, amelyben kilenc helyről vásárolt nyers tejet vettek szemügyre szín, illat, íz és laboratóriumi vizsgálatok alapján. Tény, hogy ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így például kettő savanyú volt, fele vizezve volt, és a zsír- és fehérjetartalom sem volt minden esetben elég magas. Megnyugtató viszont, hogy tejidegen gátlóanyagot (pl. antibiotikumot, hormont, vegyszermaradékot) egyikben sem találtak. Ez a felmérés mindenesetre jó volt abból a szempontból, hogy így hátha könnyebben kikerülnek a rendszerből a megbízhatatlan őstermelők, árusok, vagy törekszenek a jobb minőségre.
Jó néhányunk tapasztalata alapján azonban elmondható, vannak megbízható őstermelők is, akiktől nyugodtan vásárolhatunk. Nemcsak tejet, de túrót, tejfelt, vajat és sajtot is tőlük vegyünk, ha tehetjük, mert pl. egy jó házi tejfel esetében ég és föld a különbség a boltihoz viszonyítva.
Számomra (és hál’ Istennek vagyunk még így jó páran) nagyon fontos és örvendetes, hogy a nyíregyházi piacon jelenleg még sok őstermelő árul nyers tejet. Emellett tejesautó is járja a várost, amely mozgó tejboltként megáll a város különböző pontjain, és a „Boci, boci tarka” dallamát meghallva vihetik a lakosok a flaskát, hogy megtöltsék nekik finom friss tejjel. Ezen kívül házhozszállítás is létezik. A választék elég széles ahhoz, hogy eldöntsük, kinek a tejével vagyunk elégedettek, nem kell a savanyú, vagy a vizezett tejet megvenni. Az ára pedig mindenképp jobb a boltiétól.
Saját vajjal sütni nem ördöngősség
Akármit is mondanak a valódi vagy önjelölt tudósok a tej pozitívumairól, negatívumairól, a házi tej vitathatatlan jó tulajdonsága, hogy számos tejterméket mi magunk is előállíthatunk belőle. Néhány dolgot bárki meg tud csinálni, nem kell hozzá szakértelem: ha a tejet nyugalomban állni hagyjuk, feljön a tetejére a zsírja, azaz a tejszín, ha ezt hagyjuk megsavanyodni, az lesz a tejfel, alatta pedig ott az aludttej. Ez utóbbi köztudottan egészséges, nyáron frissítő, helyrerakja az antibiotikumtól megbolygatott bélflórát, és sütés-főzéskor is használhatjuk joghurt, kefir helyett.
Ebből készül a túró is: az aludttejet hevítjük, de nem forraljuk, óvatosan forgatjuk, hogy egyenletesen hevüljön, látni fogjuk, ahogy fokozatosan külön válik a túró és a savó. Állni hagyjuk, majd egy darab anyagba kötve kicsepegtetjük (a visszamaradt savót régen főleg a disznóknak adták).
A vajat a tejszínből vagy a tejfelből csináljuk: kb. félig töltünk egy befőttes üveget és kitartóan rázzuk, amíg összeáll a vaj (mixerrel is lehet „köpülni”). A habosodás miatt térfogat-növekedésre kell számítani, ezért kell a nagyobb edény. Kivesszük az íróból, kinyomkodjuk belőle a maradék írót, és ennyi. Ez így valószínűleg lágy lesz, de a hűtőben megkeményedik, de akár így, akár úgy, máris kész a finom saját vaj! Az író szintén nagyon finom, ezt régen főzéshez is használták, nálam erre nem kerül sor, mert megiszom.
Ne feledkezzünk el a belső értékekről sem! A tej tápértéke, ásványi anyag és nyomelem tartalma igen jelentős. Kitűnő kálciumforrás, ami jó a fogaknak, csontoknak, vitaminok közül az A, K, E, D, B, C található meg benne.
Kolos Lívia
Támogassa kiadványunkat, munkánkat, fizessen elő kiadványunkra, legyen szponzora a Süvöltőnek!
Örömmel fogadjuk adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre!
Adószámunk: 19214555-2-15
Köszönjük segítségét!