A makeITfair elektronikai hulladékokkal foglalkozó jelentéséből kiderül, hogy az Európából illegálisan érkező e-hulladék milyen környezeti és egészségügyi problémákat okoz Ghánában.

 

 

Egészségügyi és környezeti problémákat okoz Ghánában az Európából származó elektronikus hulladék

Az új makeITfair jelentés az elektronikai hulladékok kérdését vizsgálja

 

A makeITfair elektronikai hulladékokkal foglalkozó jelentéséből kiderül, hogy az Európából illegálisan érkező e-hulladék milyen környezeti és egészségügyi problémákat okoz Ghánában. Az afrikai országba havonta nagyjából 600 konténernyi másodkézből származó elektronikai hulladék érkezik, aminek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el. A használt számítógépek leginkább az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Hollandiából, Dániából, Olaszországból és Spanyolországból kerülnek Ghánába. Mivel az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozásokat (az un. WEEE irányelv) most vizsgálják felül, az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottságának lehetősége lenne, hogy megakadályozza az Európából származó elektronikai hulladékok kereskedelmével járó emberjogi és környezeti problémákat.

Az iparosodott országokban az elektronikai hulladék mennyisége háromszor gyorsabban nő, mint a többi hulladékfajtáé. A jelenség mögött az áll, hogy a gyors ütemű fejlődés miatt a legtöbb elektronikai terméket csak rövid ideig használjuk.

Világszerte több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik, ami olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, mint az ón, a kadmium és a higany. Az európai elektronikai hulladék legnagyobb része a fejlődő országokba kerül, például Ghánába, ahol az egyik legnagyobb felvevő piac található. Az afrikai ország azonban nincs felkészülve a veszélyes hulladékok kezelésére, így a hulladék kereskedelmet környezetszennyezés és az egészségügyi problémák kísérik.

A lakosság csak kis része jut egyáltalán jövedelemhez a használt elektronikai cikkek importjából, a legtöbbeknek ez kulcs a túléléshez. Ghánában több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, a munkások körülbelül negyven százaléka gyerek. Kutatások szerint az e-hulladékkal rendszeresen érintkezők körében hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi problémák jelentkeznek, mint például a meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek. A munkások életét nap, mint nap nehezítik vágási sérülések, köhögés, fejfájás, felső légúti problémák, kiütések és égések. Habár a ghánai hatóságok tisztában vannak a probléma súlyával, túl sok előrelépés eddig nem történt. Az eddig egyedül ismert kezdeményezés, a Városi Hulladék Újrahasznosító Rendszer, de a mindössze három munkavállaló nehezen tudná felvenni a versenyt az illegális hulladékiparral.

A makeITfair projekt szervezetei, a nemzetközi Basel Action Network (BAN), az Európai Környezetvédelmi Iroda és a GoodElectronics Network az Európai Tanácshoz fordult, hogy biztosítsa az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozás - az un. WEEE irányelv - felülvizsgálatát, hogy megszűnhessenek az eddigi problémák. Az együttműködő szervezetek azt szeretnék, ha Európában az energiatakarékosság és a környezetvédelem kiemelt szerepet kapna az elektronikai eszközök esetében, és cél lenne a termékek hosszú élettartama. Mivel az Európai Tanács már decemberben döntést hozhat a WEEE irányelv átdolgozásáról, a civil szervezetek három fontos változtatást javasolnak. Szeretnék, ha az összes olyan elektronikai hulladékon, amit nem vizsgálnak át a WEEE irányelv szerint, szerepelne az ismeretlen eredet vagy rendeltetés jelzése. A szervezetek második pontjuk szerint azt szorgalmazzák, hogy az irányelv tartalmazzon olyan környezettudatos tervezési elvárásokat, amelyek ösztönzőleg hathatnak arra, hogy az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos problémák már a termékek keletkezésekor megoldódhassanak. Fontos tartják még, hogy a WEEE díjszabást vezessen be aszerint, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az elektronikai termékek.

 

További információ

A jelentés elérhető a http://makeitfair.org/the-facts/reports/what-a-waste/at_download/file oldalon.

Videó riport Ghánáról:  http://makeitfair.org/the-facts/news/european-e-waste-damages-health-and-environment-in-ghana

 

A kutatással kapcsolatos további információk:

Perényi Zsófia, Tudatos Vásárlók Egyesülete (www.tudatosvasarlo.hu)

Tel.: 06-1-225-8136

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

A makeITfair projektről: www.makeitfair.org

A makeITfair projekt célja, hogy javítsa a munkakörülményeket és megelőzze a környezeti ártalmakat az elektronikai iparban. Fel szeretnénk hívni az európai fogyasztók figyelmét arra, hogy a mobiltelefonok, laptopok és mp3-lejátszók gyártása során szerte a világban súlyosan sérülnek a munkavállalók jogai és komolyan ártanak a környezetnek.

A makeITfair-t a holland SOMO (Centre for Research on Multinational Corporations – Multinacionális Cégek Kutatásának Központja) koordinálja. A projektben partnerei a SwedWatch és a svéd Fair Trade Center, a FinnWatch és a Finn Természetvédők Szövetsége; a DenWatch Dániából, a Germanwatch Németországból, az ACIDH a Kongói Demokraikus Köztársaságból, a CIVIDEP Indiából és a Workers Assistance Center (WAC) a Fülöp-szigetekről. A Tudatos Vásárlók Egyesülete Magyarországról 2010-ben csatlakozott a programhoz.

 

A Tudatos Vásárlók Egyesületéről www.tudatosvasarlo.hu/tve

A Tudatos Vásárlók Egyesülete non-profit, közhasznú szervezet. Célja a fogyasztók hosszú távú érdekeinek képviselete, a fogyasztók tájékoztatása. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a fogyasztói értékek és a vállalati működési gyakorlatok pozitív, a társadalmi és természeti környezet fejlődését támogató változásaihoz.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete adja ki az egyetlen, kifejezetten a fenntartható fogyasztás témáival foglalkozó fogyasztói magazint, a Tudatos Vásárlót (www.tudatosvasarlo.hu/magazin). 2004 óta működteti www.tudatosvasarlo.hu portált, az ország első és mindmáig egyetlen, az etikus vásárlással foglalkozó napi frissítésű híroldalát. 2010-ben indította el az Ökofitnesz (www.okofitnesz.hu) elnevezésű alkalmazást, mely interaktív és játékos módon segít a környezettudatos életvitel kialakításában. További projektje a Cégmérce (www.cegmerce.hu), a magyarországi vállalatok és márkáik környezetvédelmi, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontú rangsorolása. Honlapján működteti a (www.tudatosvasarlo.hu/eszam) részletes magyarázatokkal kiegészített, kereshető élelmiszer adalék adatbázist. Internetes adatbázisában megtalálhatók továbbá egészség- és környezetvédelmi szempontú terméktesztek és tanácsadó szolgálat a fenntartható fogyasztással kapcsolatos kérdésekben. 2009 októberében jelent meg "Magyarország Zöld Térképe (www.zoldterkep.hu), mely a fenntartható életmódot lehetővé tevő boltokat, szolgáltatásokat (javítóműhelyek, bioboltok, kölcsönzők stb.) gyűjti össze az ország egész területén." A www.tudatosutazo.hu weboldal nyílt tanácsadó fórummal várja az érdeklődőket, valamint turisztikával és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismertterjesztő írások és a turizmussal kapcsolatos legfontosabb fogyasztóvédelmi jogszabályok gyűjteménye található meg.

 

Készült az Európai Bizottság támogatásával.